A Széchenyi tér 14. sz. saroképület:
Forrásaink szerint a 19. század végén épült szecessziós stílusban. (Pontos évszámot nem tudok. Egyes források 19 század végét jelzik, mások az 1920-as éveket.)
Turbék Károly és Takács Ferenc feltételezései szerint lehetséges, hogy az épület környékén lehetett valamikor Günsberger Antal első nyomdája. (Amiről tudjuk, hogy az Iskola utcában volt.)

A jelenlegi épület eredetileg Takarékpénztárnak épült (/lett átalakítva?) A sarokrész eredetileg egyszintes volt – később lett átépítve kétszintesnek. Az alábbi kép még egy 1905-ös kiadású képeslapról származik. Jól látható rajta a könyvtár jelenleg használt 3 épületrésze: bal oldalon a jelenlegi Gyermekkönyvtár, mellette a régi „zenei részleg” (amin ez a becenév rajt maradt, függetlenül attól, hogy már számítógépek vannak bent… ) – valamint a sarokrészen a jelenlegi felnőttkönyvtár. (Vele szemközt az egykori Polgári Fiúiskola épülete állt. A képen a háttérben – a fák mögött kiemelkedő magasabb épület a Zsinagóga volt.)

A sarokrész volt a pénztár, a toronyban található Zsolnay porcelán méhkaptár ma is jelzi ezt a funkciót. A főbejárat azonban nem itt volt, ahol ma, hanem az utcafronton. A Mártírok utcája felé nyúló rész lakás volt. Akkor az udvaron még egy faház is állt.

Később a saroképületben több üzlethelyiség került kialakítása. Amiről biztosan tudunk:
1894-1924 Nagyatád Járási Takarékpénztár.
1924-1927 Vlacsis -féle Cukrászda üzemelt itt.
1927-1932 Szent István Gyógyszertár működött itt, (agárdi Horváth) Gyöngyössy Géza vezetésével.
1939-1944 Paulik Jenő Divatboltja
A front alatt az épületet is érte kár. Az alábbi képen látható, hogy már ekkorra eltűntek a faldíszítések az épületről.
1953-ban a Nemzeti Bank fiókja a Kossuth utcából települt át ide. Vasbolt, Patyolat, FŰSZÉRT elosztó is működött itt az évek során.
1974-ben „ideiglenesen” kap itt elhelyezést a Városi-Járási Könyvtár. (Előtte a Hunyadi u. 11 sz alatti épületben volt. (1965-1974 között.))
Természetesen az épület alkalmatlan volt Könyvtárnak– de ekkor még tervben volt a jelenlegi Művelődési ház mellé a korszerű könyvtárépület. Mikor rájöttek, hogy ez nem valósulhat meg, és az ideiglenesből állandó lesz – elkezdték az épületet átalakítani, felújítani – később szakaszosan a szomszédos épületeket is megvásárolni és hozzácsatolni.
Első nagyobb felújítás bővítés 1980-ban volt.
1981-ben megnyílhatott az új épületrészben a zenei részleg és saját helyet kaphatott a helytörténeti állományrész is.
A következő nagyobb bővítés 1986-ban volt, amikor a jelenlegi Gyermekkönyvtár és a hozzá kapcsolódó raktárrész került megvásárlásra. (Széchenyit ér 13. – Ennek építési évéről nem tudunk biztos adatot. Idősebb, mint a mai könyvtárépület, mert 1905-ben már két szintes…)
1987 májusában, az Ünnepi Könyvhét keretein belül adták át a Gyermekrészleget.
(Az addig a jelenlegi Felnőtt részleg jelenlegi szakkönyvi állománya helyére voltak bezsúfolva. Ekkor a gyerekek a hátsó bejáratot (a mai szolgálati bejárat) használhatták. – Maga a Gyermekkönyvtár, 1968-ban, a Hunyadi u. 11. sz épületben szerveződött meg először részlegként.)

Egyes források szerint 1990-ben a Zsolnay méhkas toronydísz került felújításra. (Az nem derül ki, hogy teljesen újra gyártották – avagy a régit renoválták.) – Az azonban biztos (és erre a Könyvtár archívumában fennmaradt levelezés is volt), hogy a nyolcvanas évek végére a torony már kvázi életveszélyes állapotban volt. Reális tehát, hogy a torony renoválása miatt nyúltak a díszhez.
Később – 1997-ben a tetőszerkezetet újították fel. Az utcafronti részt is renoválták.
2008-ban teljes belső renoválás volt. A gyűjteményt ki kellett pakolni.
2021-ben külső festés, új névfelirat került elhelyezésre. Bertók-emlékfal lett kialakítva a felnőtt részlegben; emléktábla a Nagyatád c. vers kezdő soraival a Mártírok utcája felé néző homlokzaton.

Az épület külső része tehát többször átépült. Jelenlegi állapota már nem teljesen tükrözi az eredetit. A homlokzat faldíszei, a nyílászárók is „gyakran” cserélődtek. Az egykori pénzügyi intézet világát a trezor helyiségének biztonsági redőnyzárja (a jelenlegi felnőtt raktár), valamint egy „Főkönyvvezető” feliratú üvegajtó jelzi csak.

A könyvtár 70 éves történetéből 48 évet már itt működött… 1974 óta a jellegzetes épület eggyé vált a „Könyvtárral”. A Gyermekkönyvtár folyósóján időszaki gyermekrajzkiállítások láthatóak.
A bejáratnál Orbán Miklós – az igazságos Hunyadi Mátyásról készült fa domborműve; kicsit beljebb az 1986-ban készült 160 cm-es „Ajándékhozó” c. szobor, Lóránt Zsuzsa(1946- ) szobrász műve található.