Az épület az 1900-as évek elején épült, községházásnak. 1950 után községi tanácsház, majd 1971. április 25-étől, amikor várossá avatták Nagyatádot, a városi tanács székhelyeként működött. Az 1980-as évek elején a Városi Tanács számára új épület készült a Baross Gábor utcában, ebbe az épületbe pedig zeneiskola költözött. Az utóbbi évekbe, miután a zeneiskola más helyre került, több funkciót is betöltött, például a művelődési ház is itt volt egy darabig.

A 2014-ben teljesen felújított akadálymentesített épület, valamint az ott található kiállítások és az udvarán megtekinthető haditechnikai gyűjtemény a város egyik legjelentősebb turisztikai attrakciója.
A Turisztikai Központ a város szívében, a gyógyfürdő főbejáratával szemben, a római katolikus templom és kolostor mellett található.

Az épületbe belépve egy információs irodában találjuk magunkat, ahova mindenképp érdemes betérni az ide látogatóknak, hiszen a barátságos fogadtatás mellett a környék szabadidős lehetőségeiről is naprakész tájékoztatást kaphatnak. Ugyanitt kapott helyet az ajándékbolt is, ahol a Rinya menti térséget bemutató termékek árusítása mellett a helyi termelők portékái is megvásárolhatók.

A Turisztikai Központban a Katonatörténeti állandó kiállítás, udvarán pedig a látványos szabadtéri haditechnikai gyűjtemény tekinthető meg.

Katonatörténeti Kiállítás

Az országban egyedülálló Katonatörténeti kiállítás, melynek létrejötte a valamikor Nagyatádon állomásozó egykori harckocsizók által alapított 69. Harckocsiezred Nyugdíjas és Baráti Körének kösznöhető, több kiállítótermet is elfoglal. Az elsőben az egyenruha-gyűjteményt tekinthetik meg a látogatók. A kiállított darabok között többnyire európai országokban, köztük hazánkban egykor, és napjainkba használatos uniformisok találhatók meg. Több fegyvernem is képviselteti magát. Külön csoportot képeznek az Országházban szolgálatot teljesítő katonai egységek egyenruhái, melyek sorrendbe állítva szemléltetik az eltelt időt.

A következő kiállítóterem az I. és II. világháborús emléktárgyaknak ad otthont. Különleges tárgyakat is szemügyre vehetnek az érdeklődők. Mint például az az egyedülálló jelvénygyűjtemény, melyet a Nagyatád környékén földbirtokkal rendelkező Somssich grófi család tagjai gyűjtöttek össze az első világháború időszakában, vagy azt a különleges, hímzett selyemzászlót, melyet egy Dél-Amerikában letelepedett egykori tengerész készíttetett Japánban.

A harmadik helyiségben testközelből ismerkedhetnek meg az egykori Magyar Néphadsereg által használt eszközökkel, fegyverekkel. Katonaviselt látogatóinkban számos emléket idézhet egy-egy használati tárgy, mint amilyen például a sokat emlegetett stoki, kanálgép, vagy épp a kimenőruha. A fiatalok számára is tartogat érdekességeket ez a terem, hiszen sokan ismerik például a számítógépes játékokból a legendás szovjet fegyvert az AK-47 géppisztolyt, mely más rendszeresített fegyverekkel együtt kapott helyet a vitrinekben.

Az utolsó beltéri kiállítóteremben szintén fegyvereket láthatunk többségében, melyek a 69. Harckocsiezred Nyugdíjas és Baráti Körének baráti kapcsolatai révén Németországból kerültek ide. A középkortól szinte napjainkig ívelő válogatás olyan különlegességeket is tartalmaz, mint például a közmondásunkban is szereplő „disznóláb”, egy középkori muskéta, korai UZI, vagy épp Rejtő Jenő légiósregényeinek örök szereplője a Label ismétlőfegyver. Néhány különleges egyenruha is helyet kapott itt, eredeti II. világháborús zubbonyok, az NDK-s és NSZK-s katonai egyenruhák szomszédságában.
A gyűjtemény következő állomása a Radics Sándor Ezredesről elnevezett Hadipark, mely katonai járműveket és harceszközöket mutat be szabadtéren. Láthatunk harckocsikat, páncéltörő és légvédelmi ágyúkat, MIG repülőgépeket és csapatszállító járműveket, továbbá tábori kiképzés során használt tábori konyhát, „gulyáságyút”, stb.